A FotóFaluba látogatót a kortárs kultúra fogadja, különleges formában. Barátságok szövődhetnek, baráti társaságok találhatnak olyan helyet ahol zenehallgatással és beszélgetéssel tölthetik el a napokat, kirándulni is lehet vagy 4-5 km-t az erdőben. De kialakulhatnak barátságok az idelátogató emberek és az itt élők között is...

Hosszabb-rövidebb túrákat lehet tenni a környéken. Országos K+ jelzésű túraútvonal halad át Cserhátszentivánon. A faluból indulva 45 perces, meredek hegyoldalon vezető úttal elérhető a Bézma 513 m magas csúcsa, amelyen kőfolyamokat találunk, valamint nagy méretű andezittömb-vonulatok oszlop alakú, függőkő formájú szikláit a három szintes platón, amelyek közül kiemelkedik méretében a “Bakkő” névű sziklatömb.

Akár gyalog is elérhető Szanda, Hollókő, a Bokri-hegyek völgyében a Bujáki vár. A várat 1303-ban, egy oklevélben említették először, de legrégebbi pontja, az Öregtorony valamikor a tatárjárás után épült. A Cserhát 544 méter magas vulkáni csúcsán látható Szanda várromját – a róla elnevezett kicsiny településről – jó órányi gyaloglás után érhetjük el. Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy ki és mikor építette a kővár korai magját.

Akik nagyobb kirándulásokat szeretnének tenni vagy a FotóFaluba való látogatást összekötnék más érdekes helyek felkeresésével, azoknak ajánlhatjuk a tavairól híres Diósjenőt vagy Bánkot. Szécsény és Szirák kastélyairól nevezetes. Balassagyarmaton, Bátonytenyerén vagy Pásztón is fürdőzhet, aki felfrissülésre vágyik a nyári melegben. Drégelypatakon például régi malomházat, Kazár főutcáján páratlan kiállítást csodálhat meg a látogató. Bagi András vasaló-és öntvénygyűjteményét, amely a megyében egyedülálló magángyűjtemény. A faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektől a régi szódásüvegekig számtalan kinccsel ismerkedhetünk meg. Salgótarjánban megnézhetik a várat és a bányamúzeumot, Ipolytarnócon az ősfenyvest.Tar községben áll a Körösi Csoma Sándor emléksztupa - békeszentély, és ami a várkastélyból megmaradt. Tartól mintegy 2 km-re a Csevice-völgyben találjuk a gyógyhatású vizéről ismert védett Csevice-forrást, amely a Mátrában lezajlott utóvulkáni működés következménye. A szénsavas gázok feltörésük közben vízrétegen pezsegnek át, s közben ízesítik, szénsavval dúsítják azt. Ezeknak a szénsavas forrásvizeknek neve a Mátrában "csevice". A szó szláv eredetű, jelentése: savanyú. Csesztve a volt Madách kúria miatt lehet érdekes

A FotóFalu projekt falvai: Bokor, Cserhátszentiván, Garáb, Kutasó

Bokor Budapesttől 95 kilométerre fekszik. Leggyorsabb megközelítés az M3-as autópályán a Hatvan-Salgótarján lehajtóig. Ezután a 21-es úton Salgótarján irányába, majd a 26 kilométer után balra Szécsény-Hollókő felé. Legközelebb Alsótold belterületén fordulunk balra, Mohora felé. Ezután áthaladunk Cserhátszentivánon, majd a következő kereszteződésben Bokor felé. Már csak Kutasó községen kell tuljutni és megérkezünk Bokorba.

A faluban füves focipálya, aszfaltozott kosár, és füves tollaslabda pálya van. A kicsik a falu játszóterét használhatják, a nagyok pedig a kulturházban a billiárdot és az asztali focit. Szintén ingyenes az e-magyarország pont, ahol 4 db LCD monitoros korszerű számítógép, ADSL vonalon kapcsolódik a világhálóra. 2005. márciustól látogatható  a vendégház, ahol 12 főnek tudnak minden igényt kielégítő szállást biztosítani.

Cserhátszentiván gyönyörű fekvésű, 150 lelkes község Észak-Magyarországon, Nógrád megyében, a pásztói kistérség közepén, a Cserhát-hegység déli részén elhelyezkedő kisfalvak egyike, hegyvidéki környezettel rendelkező, erdővel körülvett település. Tájvédelmi körzet határán fekszik.

Természet, csend, kellemes klíma nyáron, télen viszont nagyon hideg van. A táj is változatos, akár egy kilométeren belül is jelentős különbségek lehetnek. A hegyek az évszakokkal is sokat változnak. Itt lenni igazi regenerációs lehetőség, a gyaloglások kirándulások alkalmával nagy esély van arra, hogy senkivel nem találkozik az ember. Budapesthez közel van, így akár naponta is le lehet jönni, mégis mintha a világ végén járnánk. Legalábbis Magyaroszág végén.

Cserhátszentivánon most nincs térerő, de majd lesz... Mégis, ha idejössz kapcsold ki a telefonodat, mintha nem lenne vétel!

A község neve régen Szentivány volt, az Árpád-ház idejében felszabadított rabszolgák - korabeli szóhasználattal dusnokok vagy torlók - alapítottak itt települést. (Iván, azaz János valószínűleg egykori gazdájuk volt; emlékét őrzi a község neve.) Az oklevelek tanúsága szerint 1524-ben Katonai György birtoka volt "Szentivány". A környékbeli várak megszállása után, 1552 nyarától a vidék a török hódoltsághoz tartozott. A falu a XVIII. századtól nemes község volt, így lakói nem fizettek adót.

Cserhátszentivánt gyönyörű fekvése miatt a falusi turizmus már az 1930-as években felfedezte, nem utolsósorban a már a háború előtt is létezett meleg vizű fürdőjének köszönhetően. Akkoriban a Zsunyi-patak elrekesztésével kis tavat is létrehoztak. A strand kőfalai még megvannak de a víz törmelékkel hordta tele a medencét. A helyi vizi állat és növényvilág élőhelyévé való átalakítása a hosszú távú tervek között szerepel. Lehet hogy két tó is lesz, egy a régi falu felé a másik a szőlődomb előtt. Az újraéledő vendégforgalom igényeinek kielégítésére vendégházakat alakítottak ki a községben. Szinte az egész falu őrzi a XX. század elejének hangulatát. A főutcán szinte kizárólag a második világháború előtt épült házak állnak. Ezek egy része ma nyaraló.

Kutasó

A falu az Északi-középhegység nyugati részén található a Cserhát hegyei között, gyönyörű természet veszi körül, tájvédelmi körzetekkel. A Cserhát andezit-takaróit három hosszvetõ szabdalta szét. A nyugati hosszvetõ mentén tornyosul a Sas-bérc - Szúnyog-hegy - Dobogókő - Nagy-hegy keskeny andezit-takarója. Ennek DK-i oldala lesüllyedt, itt található többekközött a kutasói kis medence is. A község tengerszint feletti magassága 300 méter, rendkívül tiszta és jó a levegője. A szomszédos Bokoron található a Cserhát legbővizűbb forrása, mely a föld alatt a szlovákiai Tátrából érkezve Bokor és Kutasó ivóvíz ellátását oldja meg. Évszakoktól függetlenül a vize 18 C fokos, ezért a szlovák származású bokoriak a Tyeplica (langyos, meleg) nevet adták neki.

Az ókor idején a Cserhát vidékein már éltek emberek, ugyanis az élethez szükséges tényezõk: víz, erdõk, patakok, legelõk, vadak, művelhetõ földek mind rendelkezésre álltak. A környéken végzett ásatások során az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban õriznek. Szkíták Kr. e. VIII. Században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket, akik elõttük itt éltek. A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely 1170 óta létezik a történészek szerint. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nembeli Istvánra. A falut, kezdetekkor Carsov-nak, majd terra Kuthasov-nak hívták. 1400-1500-as években Gutas nevet viselte a falu. Ekkor több földbirtokosé is volt 1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory Istvánnak adományozta. Az 1550-es idõkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélők elmenekültek. A falu ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott kipusztításáig.

A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (eveangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékérõl erre a környékre és népesítették be újra Kutasót. Az 1700-as évektõl több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál, a szorgalmas, becsületes és rendkívül dolgos, ügyes kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban, megbecsülésben. Falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek. Az I. és II. világháborúban a kutasói hadkötelesek is résztvettek és haltak szinte mind hõsihalált, két értelmetlen háborúban, hagyva maguk mögött síró özvegyeket, anyákat, gyermekeket, szülõket. Elsõ világháburúban a kutasóiak a 60. egri gyalogezredbe vonultak be, a II. Világháború idején a 23. Losonci gyalogezredbe. Községben jelenleg 110 ember él.
Kutasó, Hollókőtől 13 km-re fekszik, ahová kék túra útvonal vezet a Községbõl. Pásztó 18 km-re található. Kutasóról gyalogosan is elérhető a bujáki, szandai vár és a sasbérci kilátó.

Kutasó a 21-es fõútról Hatvantól Salgótarján felé haladva közelíthető meg, mégpedig úgy, hogy a Hollókői elágazónál, balra, azaz nyugat felé kell fordulni, majd Alsótoldon a Balassagyarmat felé vezető útra, szintén balra, majd Cserhátszentiván után a Bokorra vezető útra ismét balra kell lefordulni, 1 km megtétele után a 110 lelket számláló Kutasóra érkezünk.