Vizuális kommunikáció a leendő alkotók, döntés előkészítők, szervezők, számára. Használata a mindennapi emberi, és üzleti kapcsolatokban.

Az alkalmazott fotóművészet, és az önálló önkifejező fotó különbségének megismerése.

Témaválasztási lehetőségek:

Az önérvényesítés szerepe egyéni, közösségi, és gazdasági érdekek mentén.

Az érvényesítés működési területei jól felismerhető és kevésbé felismerhető módszerei.

A vizuális élmény milyen fontossággal bír az érvényesítésben?

Mikor jó egy fotó?

A fotó készítés módszerének változatai, a célok tükrében.

A lényeg megfogalmazása - „üzenet” és a lényeg lefényképezése ennek megfelelően - „képi üzenet”. A két üzenet viszonya.

Melyik lehet fontosabb üzenő csatorna?

Mikor hazudunk, és melyik csatornán derül ki az jobban?

Mi a hazugság, a manipuláció, és az érvényesítés közötti különbség?

A karakter, mint saját magunkat befolyásoló tényező...

főleg abból a szempontból, hogy mit választunk, hogyan gondolkodunk, hogyan helyezzük el magunkat a társadalomban. Mi van a választásaink mögött?

Vajon minden verbális megnyilatkozás nélkül, mit árulunk el magunkról?

A személyiség vajon mit tud megvalósítani az önmegvalósításban, és az önérvényesítésben az általa kitűzött célok közül?

Mindez hogyan tükröződik a vizuális világban?

A marketing célok, azok vizuális megjelenítése, különösen az érzelmeken keresztüli megnyilvánulásokat figyelembe véve.

Különböző vizuális üzenetek megvalósítása a kép készítésekor, mint érzelmi, mint gondolati módszerrel.

Gyakorlati foglalkozások, amelyben az alkotási folyamat megfigyelése is megtörténik.

Vannak-e a vizuális kommunikációban szabályok, és azokat milyen mértékben kell figyelembe venni. Mikor lehet minden szabályt felrúgni, egyáltalán lehetséges-e ez a folyamat? Mit tudunk felrúgni?

A képi nyelv miben különbözik a verbális nyelvtől?

Ebből kiderülhet a vizuális üzenet, a nem verbális kommunikáció súlya. Valamint, hogy mennyire kevés a mindennapokban gyakran használt fogalom, a tudatosság.

A társadalom sokszínű emberi minősége milyen probléma elé állítja az alkotót?

Ennek megfelelően, kinek mi szükséges és mi nem szükséges?

Mennyire előzzük meg korunkat, egyáltalán mennyire tudjuk megelőzni korunkat?

Milyen magatartásra és gondolkodásra van szükség akkor, ha a társadalomban élő ember fejődésével szoros kapcsolatot tartó fotóművészetet akar valaki megvalósítani?

A képek elkészítése után mit kell tenni az alkotónak ahhoz, hogy érvényre juttassa magát és műveit?.

Milyen magatartásra és gondolkodásra van szükség akkor, ha a saját egyéni fejlődését felmutató, így a társadalom fejlődését kevésbé figyelembe vevő, egyéni belső tartalmakat megfogalmazó művészetet akar valaki megvalósítani?

Közös témák:

Mikor érthető egy kép? Elég-e ha csak egy ember érti?

Növeli-e a kép értékét, ha nagyon sokan gondolják és mondják egy képről, hogy értik?

Mit várhatunk el attól a nézőtől, aki azt jelzi vissza, "hogy értem a képedet"?

Milyen feltételeknek kell teljesülnie az alkotóban és a nézőben egyaránt ahhoz, hogy a képen keresztüli kommunikáció valódi és teljes legyen?

A tábor többi napján a foglalkozás egyéni módon történik úgy, hogy az aktuálisan vagy korábban elkészült képeidet közösen elemezzük, a képi megoldások körüljárásával és a bennük kibontásra került, vagy bennük maradt lehetőségek megfogalmazásával illetve a személyes motivációk feltárásával úgy, hogy amikor kíváncsi leszel és tudsz szakítani hosszabb időt a képeid elemzésére, akkor megkeresel a táborban és adathordozón vagy nagyított kép formájában megmutatod műveidet.