Nagyméretű dupnegatív készítése, cianotipia, argentotipia, fotótechnika elmélet, fotótörténet...

A dupnegatív egy olyan közbenső negatív, - második negatív, - amit az eredeti negatívról másolt, úgynevezett duppozitívról  készítenek. Ez egy különleges negatívfilm, más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a felvételi nyersanyagok.  Nagyon finom szemcsézettség, és nagy felbontóképesség jellemzi. A lényege, hogy a film sokszorosítása során, az eredeti negatívot megvédhessék a fizikai sérülésektől. Ezért az úgynevezett széria kópiákat, a másodlagos vagy harmadlagos dupnegatíról kopírozzák.

A cianotipia fényképek előállítására és rajzok másolására alkalmazott eljárás, amelyhez vörös vérlugsót és egy vasoxidsó oldatát használják. Ezekkel átitatott és megszárított papíron a fény a vaskloridot vasklorürré változtatja, amelynek vörös vérlugsóval való végyülete berlini kéket ad. Ezt az eljárást, Herschel 1840-ben találta fel. Azóta egyszerüsítették: a papírt vörös vérlugsóval és citromsavas vasoxidammoniákkal itatják át, így kék képet nyernek, amelyet vizzel mosva állandósítanak.

Az argentotipia eljárása megegyezik a cianotipiáéval, de a vassók mellett képalkotó anyag az ezüst is, tehát a ferriamóniumcitrát mellett ezüstnitrátra, ecetsavra és zselatinra is szükség van a képrögzítéshez.